Borzavár története
A telepesek nagyobbrészt magyarok, kisebb részt szlovákok voltak. A falu 1785-ben már 687 fős volt. A telepesek mind római katolikus hitűek voltak.
A templom építése 1775-ben fejeződött be. 1834-ben a faluban tűzvész pusztított, a templom is leégett, 1837-ben újjáépítették, majd 1894-ben másikat építettek helyette. A falunak már kezdettől fogva volt iskolája. A jó föld érdekében és a falu építéséhez is irtották az erdőt.
Ősi mesterség volt a szénégetés és a mészégetés. Borzavár és Porva 1963-ban közös tanácsot alkottak, s a termelőszövetkezeteik is egyesültek. A villanyt a külterületekre is bevezették az 1960-as években.
Jelentős társadalmi esemény volt, hogy bővült az iskola és óvoda is épült. A 90-es években csatorna, telefon és gáz hálózat épült.
Borzavári pecsétek
A község első ismert pecsétje
Borzavári pecsét 1784-ből
Az Altenburger-Réső gyűjteményben fellelhető pecsét
Életképek a múlt századból
Betlehemezés
Plébánia
Templom
Nádtetős ház
Télen, hóban
Új lakóház
Hírek Borzavárról a Veszprém Megyei Naplóban, 1979. július 28.
Malacetetés
Disznóvágás-1
Disznóvágás-2
Baromfiudvar
Ökrösszekér
Ebéd a mezőn
Gyűjtés
Kis szünet a munkában
Aratás-1
Aratás-2
Aratás-3
Aratás-4
Aratás-5
Aratás-6
Aratás-7
Aratás-8
Cséplés
Hagyományőrzők
Táncház
Ünneplőben
Család
Kenderezés
